FENYOMAGYAR

A magyar irodalom fejlődését a huszadik században nagymértékben befolyásolta az 1908-
ban alapított irodalmi folyóirat, a Nyugat. (Forrás: Microsoft Encarta ’98)

Fenyő Miksa
A magyar író, aki szembeszállt Hitlerrel
Összeállította: Fenyő Jean-Pierre Ady

Bevezetés

Fenyő Miksa, nagyapám, akivel szerencsémre nyolc éves koromig személyes kapcsolatom
is lehetett, oly sokat tett a magyar társadalomért és értelmiségi kultúráért a 20. század
elején. Ennek ellenére sem a történelemkönyvek, sem a tömegtájékoztatás nem tükrözi a
helyénvaló igazságot életrajzi adatait tekintve. Bármi legyen a látszólagos figyelmetlenség
oka, gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják (talán csak ezen írás megjelenéséig) nagyapám
szerepét a modern magyar társadalom alakításában, a magyar származású Nobel díjas
tudósok, valamint művészek, zenészek és értelmiségiek mély intellektuális
érdeklődésének, magas szintű szellemi teljesítményének inspirálásában. Olyan
kiválóságokról beszélek többek között, mint Kodály Zoltán, Bartók Béla, Neumann János,
Szentgyörgyi Albert, Czukor György, Ady Endre, Babits Mihály, Kaffka Margit, Szenes
Hanna, Pulitzer József, Szilárd Leó, Gábor Dénes, Chorin Ferenc, Weiss Manfréd,
Vásárhelyi Viktor, Rubik Ernő, Kertész Imre. Legfontosabb törekvései és eredményei
között tarthatjuk számon, hogy kulcsszerepet játszott a NYUGAT, Magyarország
legjelentősebb társadalmi és kulturális folyóiratának elindításában, finanszírozásában,
menedzselésében. A lap a 20. század első felében hangot adott a legrangosabb és
legnagyobb hatással bíró magyar íróknak, köztük olyan nagyságoknak, mint Ady Endre,
Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Juhász Gyula, Schöpflin Aladár, Kaffka Margit,
Kosztolányi Dezső, Füst Milán és Tóth Árpád, csak hogy néhány nevet említsek. Fenyő
Miksa hozzájárult a NYUGAT túléléséhez annak korai éveiben azzal a képességével, hogy
békét tudott teremteni a NYUGAT másik két alapító szerkesztője, Osvát Ernő és Ignotus
Hugo között. Még tovább megyek. Az, hogy alapvető szerepet játszott a Gyáriparosok
Országos Szövetségének (GYOSZ) korai fejlesztésében és menedzselésében, hogy
hatással volt a hazai vámgyakorlatra és vámkezelési módszerekre, melyek szükségesnek
bizonyultak a viszonylag modern, magas szintű, sikeres hazai ipar és gazdaság alapjainak
megteremtéséhez Magyarországon, az, hogy 1934-ben bátor kritikával illette Hitler európai
politikáját és ezzel azon kevés országgyűlési képviselő közé tartozott, akik nyíltan
figyelmeztették Magyarországot a nácikkal való szövetségkötés veszélyeire, miáltal Fenyő
Raoul Wallenberg után másodikként szerepelt Hitler feketelistáján az élve vagy halva, de
elsőként kézre kerítendők között, és azzal, hogy közeli barátságban állt Ady Endrével és
támogatta őt, aki talán Magyarország legfontosabb és legelmélyültebb koszorús költője
volt, a gondolatok mélyének és haladó víziók embere, egy költő-géniusz, aki előre látta
Magyarország jövőbeni helyét egy egységes és civilizált, nagy Európában, Fenyő Miksát
több, mint érdemessé teszik arra, hogy egy új, az Európai Unió részévé váló
Magyarország egyik példaképe legyen. Valójában nagyapám felbecsülhetetlen értékű
adományai és hozzájárulása a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéhez mindeddig nem
talált kellő elismerésre a magyar társadalomban és Fenyő Miksa elszenvedett veszteségeit
figyelembe véve, akár rokonok, családtagok meggyilkolását értjük ezalatt a Holocaust
alatt, akár villájának és megfizethetetlen, régi, ritka példányokból álló
könyvgyűjteményének eltulajdonítását, bármely komoly megbecsülés és megemlékezés
hiánya hagyatékát még különösebbé, különlegesebbé, és ellentmondásosabbá teszi a ma
Magyarországa számára. Kortársai rendkívül felelősségteljes, kellően bölcs, mégis
alázatos embernek tartották, kinek úriemberi karaktere nagyrészt kiveszett mai, lényegi
célok nélküli, kényszeresen és kényszerűen pénz-, teljesítmény- és sikerhajhász
társadalomból. Íróként különös érzékkel tudott a minőségre összpontosítani, ezzel persze
kockára téve azt, hogy igazán termékeny íróvá váljon. Így pályáját csupán négy vagy öt
nagyobb mű fémjelzi. Bár ez mégis inkább két szörnyű és kimondhatatlanul embertelen
háború és néhány brutális fegyveres felkelés következménye, és akkor még nem is
említettem a náci Gestapo és a nyilasok előli bujkálást, majd a menekülést a szibériai
rabság elől Sztálin alatt. Ha nem fosztották volna meg az időtől és a lehetőségektől, most
nagyapámat is a legtermékenyebb, legnagyobb magyar írók között emlegethetnénk, mint
Móricz Zsigmondot, a NYUGAT legjelentősebb utolsó szerkesztőinek egyikét. De
nagyapám háborús emlékezése, Az Elsodort Ország beszél a gondolatok miriádjáról,
melyek ilyen végzetes tragédiák között és hatására születnek. Fenyő Miksa teljes szívvel
munkálkodott azon, hogy hidat építsen a magyar zsidó közösség és Magyarország nem
zsidó része között és hogy felszámolja a nevetséges felfogásbeli hibákat, a zsidókkal
szembeni előítéleteket és mondvacsinált hazugságokat. Igaz, neki magának is problémát
jelentett zsidó identitásának kezelése, s hogy megfeleljen gazdag kulturális gyökereinek.
De az asszimilációra tett kísérlete, mellyel az én értékelésem szerint kudarcot vallott,
mindig jó szándékú volt, célként mindig a társadalmi harmónia és a tolerancia
megteremtése lebegett előtte, és mindez a zsidó hagyományokhoz való belső affinitására
épült. Mindazt, amit eddig elmondtam, világosan tükrözi a tény, hogy míg Fenyő Miksáról
ünnepeltként írnak és megemlékeznek olyan rangos és tekintélyes referencia kötetek, mint
a Magyar zsidó lexikon, és ő az egyetlen, akit Fenyő név alatt találunk az Encyclopaedia
Britannica magyar változatában (Fenyő Miksát a Encyclopaedia Britannica angol verziója
is említi a magyar irodalomra vonatkozó leírásában), Bátor Hitler-kritikája és a Horthy
rezsim teljes kiszolgálása elleni vonakodása nem kap megfelelő említést, illetve hangsúlyt
a történelemkönyvekben és a médiában. Habár Fenyő Miksáról a tehetős ember képe él
bennünk, mivel Hatvany Lajos báró után a NYUGAT legjelentősebb finanszírozója volt a
lap első tíz évében, kevesen tudják, hogy ezért személyes érdekeit és jólétét mennyire
háttérbe kellett szorítania. Valójában Fenyő Miksának néha kölcsön kellett kérnie
barátoktól és egyik-másik fivérétől, főként a jobb módú Fenyő Zsigmondtól, aki több malom
és kukoricasiló tulajdonosa volt. Fenyő Miksa nem volt nagyon termékeny író, így csupán
öt könyvet jegyezhet, ezek többsége a NYUGAT Kiadónál jelent meg, melynek
megalapításában ő is segédkezett, és amely működése alatt összesen 412 kiváló könyvet
adott ki. Ezek közül sok egyedülállóan szép kiállítású és borítású, a mai műértő
könyvgyűjtők körében nagyra becsült. Fenyő Miksa Casanova életéről szóló tanulmánya
és egy másik, melyet Hitler politikájáról írt, a NYUGAT Kiadó által publikált prominens
könyvek voltak. Második világháborús naplója, emlékezései és jegyzetei a NYUGAT-os
évekről és olaszországi útikönyve más kiadóknál jelentek meg. Ami Fenyőnél a könyvek és
megírt oldalak számát tekintve mennyiségileg hiányzott, bőven ellensúlyozta írásai stílusa
és magas színvonala. Írásait ízesnek, humorosnak és elgondolkodtatónak találom.
Nagyapám tudta, hogyan legyen egyszerre komoly, mégis udvariasan játékos és humoros.
Sokan tudják, hogy ha próbára akarta tenni egy új ismerős és lehetséges barát
megbízhatóságát, meghívta, hogy látogassa meg házi könyvtárában, és megkérdezte tőle,
hányat olvasott a híres francia történész, Renan műveiből. Közben szándékosan egy
kötetre mutatott, melyet úgy készítettek el, hogy Renan világtörténeti sorozatának
köteteire hasonlítson. Nagyapám próbájának néhány gyanútlan áldozata büszkén
jelentette ki, hogy a kérdéses polcon található összes kötetet olvasta, köztük a hamisat is.
Ilyenkor nagyapám megkérte vendégét, hogy vegye le a polcról azt a bizonyos kötetet és
lapozza át, hogy végül, mivel az illető nem tudott magyarázatot adni az üres oldalakra,
kikísérhesse és búcsút vehessen tőle. Nagyapámnak idős korában nem maradt sok ideje
a velem való társalgásra, és és túl fiatal voltam ahhoz, hogy a legegyszerűbb
beszélgetéseken túl bármi másba belevonjam. De tudom, hogy még kisbaba koromban is
elmémbe suttogta bölcs magyar zsidó gondolatait, hogy tudatalattimból évekkel később,
immár a magyar nyelv ismeretében, felszínre hozzam. Ötéves koromban egyszer láttam,
hogy kivette műfogsorát és egy pohárba tette, amely a mosdó fölött lévő fürdőszobai
polcon állt. Ezt látva, zavaromban és kétségbeesésemben nagyanyámhoz futottam.
Nagyapában azonban olyan mélységes kedvesség volt, hogy mihelyett viccet csinált volna
naiv viselkedésemből, egyszerűen rám mosolygott, olyan melegen és szeretetteljesen,
amit soha nem felejtek el. Ezek és más különleges emlékek kötnek örökre nagyapámhoz.
Mivel Fenyő Miksa néhány írása veszélyt jelenthetett számára, különböző álneveket is
használt, úgymint Dallos Ferenc, Kuthy Mihály, Egressy Dénes, Pállya Márton, Balassi
Menyhért és Remete Gáspár. Végül, bármit mondjanak a jövő nemzedékei nagyapámról,
Fenyő Miksa nagy méltósággal rendelkezett, bár Olaszország iránti szeretetében időnként
naiv volt (egyszer, még a háború kitörése előtt egy Mussolini szobor felállításához
pénzadománnyal járult hozzá, amit később azután megbánt), de mindent egybevetve
odaadó humanistaként és úriemberként élt, aki rendelkezett lényeglátással és
stílusérzékkel, és méltó arra, hogy a jövő értelmiségének példaképül szolgáljon!

Fenyő Jean-Pierre Ady, Fenyõ Miksa-nak unokája. Budapest 2002.