THE INFINITY SOCIETY
Társaság a Végtelenség Elméletének Terjesztéséért

A végtelenségrõl való gondolkodás a bölcsességég kulcsa, az pedig a
békéé és bõségé. – Fenyő Jean-Pierre Ady

tudományos felvilágosodás széles körben való növelése. A „The Infinity
tiszteletére építve lépnek szövetségre. A közös cél és szándék nem más,
mint a végtelenség elméletének (fogalmának) terjesztése, és ez által a
egyszerûek és mindenki számára érthetõek, bárki elolvashatja ezeken a
Society” nem vallási csoport, nem politikai szervezet, szekta vagy lapokon.
felekezet, nem etikátlan piramisjáték-szervezõ, nem üzleti vagy egyéb
csoportosulás, amely a tagok vagy mások kihasználására épül. Szabályai
egyszerûek és mindenki számára érthetõek, bárki elolvashatja ezeken a
lapokon. A nemzetközi jogi normák szerint mûködik, figyelemmel az
Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Jogi Nyilatkozatára. Helyesli és
támogatja a társadalmi/szociális változás erõszakmentes módszereit, a
bölcsesség, szeretet, béke és bõség.szólásszabadság mellett áll, a
tudomány, a technika és a társadalom szervezõdésének erkölcsiségét
igyekszik elõsegíteni. Mottónk: A végtelenség valóság! Hitvallásunk: az
egész emberiséget megilletõ bölcsesség, szeretet, béke és bõség.
The Infinity Society
Washington, D.C., USA
(202) 258-2287
admin@infinitysociety.org
A LEGFONTOSABB GONDOLAT
Irta
Fenyő Jean-Pierre Ady

Mi az általunk vizsgált probléma?

A probléma az, hogy élõhelyünk bioszféráját olyan mértékû szétesés
fenyegeti, amelynek következtében környezetünkben minden élet,
beleértve az emberi életformát, teljes mértékben eltûnhet, ráadásul
mindez a folyamat nem lesz fájdalom- és félelemmentes.

Mi okozza ezt a problémát?

Azok az emberek okozzák, akár vezetõkrõl, akár a tömeg egyes tagjairól
van szó, akik erõszakos cselekedeteket hajtanak végre más emberekkel
és más életformákkal szemben, anélkül, hogy képesek lennének felmérni
és belátni tetteik hatását, és azt, hogy erõszakosságukkal eleve kudarcra
ítélik saját lehetõségüket, hogy valódi szükségleteiket és vágyaikat
kielégítsék.

Mi a megoldás?

A megoldás abban áll, hogy megértsük a problémát okozó emberek
gondolkodásmódját, annak okait, és hogy találjunk egy erõszakmentes
utat helytelen gondolkodásuk és ebbõl következõ viselkedésük,
cselekedeteik megváltoztatására. Nem a világot akarjuk megszabadítani
a betegségben szenvedõktõl (ölés), hanem az embereket a betegségtõl
(gyógyítás).

Hogyan gondolkodnak tehát a háborúkat alaptalanul, meggondolatlanul
kirobbantó, az ilyen háborúkhoz csatlakozó,  a bûnözõ, a korrupt, a
társadalom- és környezetellenes, erõszakos emberek?

„A legcsodálatosabb dolog, amit tapasztalhatunk, a rejtélyes. Ez minden
igaz mûvészet és tudomány forrása. Akinek ez az érzés idegen, aki
többé nem áll meg, hogy a dolgokra rácsodálkozzék és átadja magát az
elragadtatásnak, az olyan, mint egy halott.”

- Albert Einstein (1879-1955)

Az erõszakos, társadalom- és környezetellenes emberek gondolatai
alaptalan, irracionális félelmekre (ami nem egyenlõ az óvatossággal),
valamint személyre irányuló gyûlöletre (ami nem tévesztendõ össze a
helytelen viselkedés iránti haraggal) épülnek. Ennek következményeként
ezek az emberek önzõnek és érzéketlennek bizonyulnak.  

Hogyan változtathatjuk meg az ilyen erõszakos emberek
gondolkodásmódját?

„Szelíden felrázhatod a világot.”

- Mahatma Gandhi (1869-1948)

Hogy megváltoztassuk ezen erõszakos emberek gondolkodásmódját,
meg kell találnunk a közös forrást, amibõl gondolataik táplálkoznak,
ehhez pedig meg kell határoznunk, hogy milyen az az általános világkép,
amin ezek az emberek osztoznak.

Milyen világszemléleten, általános nézõponton osztoznak az erõszakos
emberek?

(Ez igen nehéz kérdés, de segít a válaszadásban, ha elgondolkodunk az
ezzel ellentétes kérdésen: Mi a közös a bölcs, tehát logikusan,  
gondolkodó, erõszaktól mentes emberekben?)

Általában mindenrõl tudok egy keveset, de részleteiben szinte semmit
sem ismerek. Tehát minden amit tudok, hogy nem tudok mindent.

- a szerzõ

Az erõszakos emberek korlátok közé szorított, behatárolt szemlélettel,
világképpel rendelkeznek, figyelmük a lehetõségek helyett a lehetetlen,
megvalósíthatatlan dolgokra irányul, a végesre a végtelen helyett.
Szûklátókörûségben vagy rövidlátásban szenvednek, és hajlamosak
magukat fenyegetettnek, erõtlennek, tehetetlennek, frusztráltnak és
bizonytalannak érezni. Kicsinyesek, rövid távúan és sekélyesen
gondolkodnak. Rosszul irányított haragjuk a „másoktól” (azaz a másképp
gondolkodóktól, a más életformát élõktõl) való elidegenedés érzéséhez
vezet, és ez a rossz irányba ható harag gyûlöletbe fordul, amikor azok a
bizonyos „mások” látszólagosan az õ biztonságos, nyugodt, kiszámítható
körülményeiket veszélyeztetik.  Korlátolt látásuk és belátásuk
megakadályozza õket abban, hogy színrõl színre megismerjék a valós
világot, így aztán egy mítoszokkal és hazugságokkal teli, hamis világ
csapdájába esnek, ahonnan azután nehezen tudnak szabadulni.

Hogyan változtathatjuk meg a tudatlan emberek gondolkodásmódját,
hogyan tehetjük õket nyitottá, nagy távlatokban és mélységekben
gondolkodóvá (azaz bölccsé)?

"Az ismeret véges, az ismeretlen végtelen; intellektuálisan a
megmagyarázhatatlanság végeláthatatlan óceánjának közepén egy apró
szigeten állunk. Minden nemzedékben az a feladatunk, hogy
visszahódítsunk egy kicsivel nagyobb szárazföldet.”

- T.H. Huxley (1825-1895)

Ha a tudatlanság szûklátókörû, rövidtávra irányuló, felszínes
gondolkodás, és ez az erõszakos viselkedés forrása, rá kell vennünk a
tudatlan embereket a nyitott, távlati, mélyreható gondolkodásra.
Segítségünkre lehet, ha az érzékelésnek az általános viselkedés-
pszichológiában kidolgozott alapelvét megfontoljuk: mindenki annak
megfelelõen, vagy éppen annak ellentmondva cselekszik és reagál az õt
körülvevõ világra, ahogyan õ a világot érzékeli, felfogja. Ezt a szemléletet
az illetõ arra vonatkozó elképzelései és elõítéletei formálják, hogy a világ
milyen a jelenben, milyen volt a múltban, és milyennek kellene lennie a
jövõben (más szóval: a valóságról és az élet értelmérõl alkotott
elképzelései). Ezeknek az elképzeléseknek és gondolatoknak az alapja
pedig annak a fõ, központi fogalomnak a természete, amelyen az illetõ a
legtöbbet gondolkodik (amelyen meditál, amire összpontosít).
Gondolkodásmódjának megváltoztatásához tehát meg kell találnunk azt a
központi gondolatot, fogalmat, amely a korlátolt gondolkodás forrása. Ha
az emberek azt látják, hogy a világban a lehetõségek erõsen
behatároltak, valószínûleg elfogadják a hamis képzetet, hogy már
semmirõl sem érdemes gondolkodni. És akkor sikertelenek lesznek az
összefüggések felfedezésében, és kudarcot vallanak az együttélés, az
együttmûködés, a tolerancia és az univerzalizmus (egyetemesség)
értékeinek felismerésében.

Tehát határozzuk meg egészen pontosan: milyen fogalom áll
gondolkodásuk középpontjában?

„A jelentõs problémák, amelyekkel szembesülünk nem oldhatók meg a
gondolkodás ugyanazon szintjén, ahol álltunk, amikor ezeket a
problémákat létrehoztuk.”

- Albert Einstein

„Infinity! Egyetlen más gondolat sem mozgatta meg az emberi szellemet
ilyen mélységesen, egyetlen más idea sem adott intellektusának ilyen
gazdag ösztönzõ erõt; ám egyetlen más fogalom sem szorul ennél
nagyobb mértékben tisztázásra.”

- David A. Hilbert (1862-1943)

Az erõszakos emberek, központi fogalma a véges! Tehát rá kell vennünk
õket, hogy gondolkodjanak a véges ellentétén, ami persze nem más, mint
a végtelen! Ez az a fogalom, ami a leghatásosabban eloszlatja a
tudatlanságot. A végtelenség elmélete a valóságot írja le. A valóság
pedig az idõ, a tér és a változás kezdet és vég nélkülisége. Ha a
szûklátókörûen, rövid távúan, sekélyesen, felszínesen gondolkodó
emberek lehetõséget kapnak a végtelenségrõl és a végtelenrõl való
gondolkodásra, nyitott, távlati és mély gondolkodású emberekké válnak.
A bölcs emberek pedig szándékosan sohasem erõszakosak, társadalom-
vagy környezetellenesek. A bölcs emberek igyekeznek elkerülni a
háborúban való részvételt, a bûnözést és korrupciót, amennyire csak
lehetséges, ezzel szemben inkább megpróbálják megszüntetni és
megelõzni azokat.

Hogyan vegyük rá az embereket a végtelenségen való gondolkodásra?

"Mi célból fáradozzak a csillagok titkainak kifürkészésével, ha folyton  
halált és rabszolgaságot látok magam elõtt? "

- Anaximenész Pythagórásznak, Montaigne írása szerint.

Hogy széles körben rávehessünk másokat a végtelenségrõl való
gondolkodásra, a tömegreklám és a tömegtájékoztatás módszereit kell
igénybe vennünk, melyeket a legjobb reklám és PR ügynökségek
használnak világszerte. Például Földünkön mindenfelé nagyméretû
hirdetõtáblákat kellene felállítanunk, rajtuk óriásplakátokkal (példaként
lásd az ebben a könyvben található plakátot), a nagyvárosok és más
nagyobb települések legfrekventáltabb nyilvános helyein. Olyan arculatot
kell használnunk, amellyel leginkább közvetíthetjük az emberek felé a
végtelen(ség) fogalmát, képzetét, elméletét. Ezeknek a vizuális
eszközöknek csillagképes háttérrel kell rendelkezniük, és néhány szavas
felirattal, amely a végtelenség általános, mégis pontos definícióját adja.
Egy ilyen plakáton talán ez olvasható: „Gondolkodtál ma már a
végtelenségrõl? Az idõ, a tér és a változás kezdet és vég nélküli
valóságáról? Nyisd meg értelmedet és szívedet mindezek rejtélye elõtt
és csodálatára!” Ezeknek a nyomtatott anyagoknak párhuzamosan kell
megjelenniük általános, a televízióban, rádióban, Interneten és a
nyomtatott sajtóban indított tömegtájékoztatási kampánnyal, amely a
végtelenség, a tömeges bölcsesség és a világ problémáinak megoldása
közti összefüggéseket mutatja.

„A végtelen a lehetségest elkerülhetetlenné teszi.”

- Norman Cousin a Saturday Review egyik cikkében (1978)
KONKLUZIÓ
Irracionális félelem és személyre irányuló gyûlölet nélkül nem lehetséges
háború, vagy komoly korrupció, és erõszak nélkül – legyen az akár
társadalmi-gazdasági, akár nyílt fizikai küzdelem – egyesíteni tudjuk majd
az emberiséget olyan közös erõfeszítések érdekében, mint szociális
körülményeink, környezetünk állapotának javítása és egy újabb
jégkorszak vagy becsapódó meteor okozta veszélyek túlélési esélyeinek
növelése. Felszínre kerül majd a szélsõséges nacionalizmus, a vallásos
türelmetlenség, a rasszizmus és a politikai szélsõségek valódi
természete: az élet, az idõ, az energia és az anyagi erõforrások szörnyû
pazarlása, amit mindenáron el kell kerülnünk. A demagógoknak,
diktátoroknak és elitistáknak meg kell változniuk, ha nem akarnak a
történelem nevetséges és magányos kevesei közé tartozni. De mindez
csak akkor történhet meg, ha csökkentjük a tudatlanságot és tápláljuk a
bölcsességet. És ez, amint bemutattam, csak akkor elképzelhetõ, ha
ehhez a végtelenséget, mint a globális változás leghatékonyabb, tömeges
szocio-pszichológiai eszközét hívjuk segítségül. Nem létezik értelmünk
megnyitására alkalmasabb elmélet vagy fogalom.

Könnyen elvethetjük az itt megfogalmazott állításokat, mint egy jó
szándékú, ám naiv idealistáét, de hogyan lehetünk akkor biztosak abban,
hogy nem egy nagyszerû elgondolást ítéltünk-e halálra?

Az igazság kiderítésének egyetlen módja, hogy az elméletet a
gyakorlatban próbáljuk ki. A legrosszabb, ami történhet, hogy még egy
néhány bölcs gondolatot tárunk a nagyközönség elé, amin aztán
eltûnõdhet. De ha mûködik, amit jómagam biztosra veszek, örömünkben
kiugorhatunk a bõrünkbõl, hogy mégsem dobtuk ki a nyerõ lottószelvényt.

Ma már nem érvényes az a túlhaladott ellenérv - nem tudni, valaha volt-e
igazságtartalma (szerintem nem) -, hogy ha túl sok bölcs ember
szaladgálna a világban, az ettõl igen veszélyes hellyé válna. Földünk már
most is egy rendkívül veszélyes hely,  és bölcsesség nélkül még inkább
az lesz, ahol az emberek többé már nem tartják megbízhatónak
élelmiszer-, víz- és levegõforrásaikat, és embertársaikat sem. Ha valaki
egyszerre sok ártatlan embernek kárt akar okozni, nagyon kevés dolog
állíthatja meg.

A másik elavult ellenérv, hogy ha túl sokat kezdenénk filozofálni, egyre
inkább elhanyagolnánk munkánkat és társadalmi kötelezettségeinket,
szintén értelmetlen. Azok, akik mélyen gondolkodnak, inkább hajlanak
munkában nyújtott teljesítményük növelésére, és sokkal nagyobb
törõdéssel viseltetnek családjuk, barátaik és szomszédaik jóléte,
boldogulása iránt.

Íme, tehát! Gondolkodj a végtelenségrõl és számtalan lehetõség nyílik
meg elõtted!

ÁLTALÁNOS DEFINÍCIÓ
Infinitism (végtelenizmus, infinitizmus) fn 1. Matematikai alapelv. 2. A
harmadik évezred fordulójának filozófiai eszköze vagy módszere, amely a
végtelenség elméletének (fogalmának, gondolatának) széles körû
terjesztésére hivatott, a szûklátókörû, távlatokat nélkülözõ (rövid távú),
felszínes gondolkodás (azaz a tudatlanság) felszámolása, és egyben a
nyitott, hosszú távú (távlati), mélyreható gondolkodás fejlesztése által. Az
infinitizmus állítása, hogy a végtelenség (azaz a tér, az idõ és a változás
kezdet és vég nélküliségének igazsága) általános elméletén (fogalmán)
való gondolkodás napi gyakorlatán keresztül jobban képesek vagyunk
látni és megérteni a valóságot, és szembenézni annak
következményeivel. A végtelenizmust, mint egy erõszakmentes, az
emberek gondolkodásmódjának megváltoztatására használható szocio-
pszichológiai eszközt, Fenyõ Jean-Pierre Ady, egy a(z i.sz.) XX. század
második felében született filozófus fedezte fel, jegyezte le, és adta közre.
Arról a szokásáról vált híressé, hogy nyilvános helyeken ülve a
szókratikus módszert alkalmazta azokra, akik a tanácsát kérték és bölcs
meglátásait hívták segítségül.  Késõbb megalapította a Társaság a
Végtelenség Elméletének Terjesztéséért nevû szervezetet, amely The
Infinity Society néven is ismert, és aktívan népszerûsíti a fenti módszert.
folyt.....
The Infinity Society
Universal & International
O
-
tovabb...klikjon ide.